Böjti fegyelem

Évente két böjti nap van. Ezek a következők: hamvazószerda és nagypéntek. Hamvazószerda a nagyböjt kezdetének, nagypéntek pedig az Urunk halálra való emlékezésnek a napja. A böjt azt jelenti, hogy napjában egyszer lakunk jól, és ezen kívül még kétszer valamit magunkhoz veszünk. A böjti napok egyben hústilalmi napok is.

Bűnbánati napok és idők az egész év folyamán a pénteki nap, valamint nagyböjt egész ideje. A pénteki nap megtartása a hústól való megtartóztatással történik, de ez a nagyböjti időszakot kivéve történhet más cselekedetek végzésével is, melyek a következők: imádság, segítő szeretet vagy önmegtagadás gyakorlása.

A hústilalom kötelezi azokat, akik tizennegyedik életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezi hatvanadik életévük megkezdéséig. Nagykorúnak számít az, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte.

Szentségi böjt

Szentségi böjtnek az áldozás előtti önmegtartóztatás nevezzük. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a szentáldozás előtt nem veszünk magunkhoz semmiféle táplálékot és nem iszunk semmit. Ez alól kivétel a víz és a gyógyszer.

Betegeknek és az őket gondozó személyzetnek egy órán belül is szabad valamit magukhoz venni.

A böjti fegyelem értelme

Életünk középpontjában Jézus áll, aki meghalt a mi bűneinkért a keresztfán. Erre emlékezünk a pénteki napokon és nagyböjtben. Ezek a napok tehát összekapcsolódnak Jézus személyével és a bűnbánattal. Egész életünk folyamán kísértést szenvedhetünk. Lehetőségünk van arra, hogy az erkölcsi értelemben vett jót vagy a rosszat válasszuk. A kísértés megtapasztalása és a hozzá kapcsolódó választás mélyebb önismerethez vezet. Az Istenre és embertársaira figyelő magatartás egyaránt a saját magunkról való lemondással jár együtt. Ezért a szeretet csak akkor tudjuk gyakorolni, ha megvan bennünk az önmegtagadás készsége. Ennek egyik sarkalatos eszköze az ételről való lemondás, mely életünk feláldozására emlékeztet. Mindebben segít bennünket a böjt, mely éppen ezért nem pusztán valaminek a megvonása, hanem az Istenre és a másokra odafigyelő magatartás kifejezése. Ezekből érhető, hogy a böjt a Szentírás tanítása szerint együtt jár az alamizsna osztásával (jótékonykodás, mások segítése, adakozás a szegények javára, stb.) és az imádsággal. Sőt a Szentírás a böjt külső megnyilvánulásaival szemben előtérbe helyezi a megtört szívet és a másokhoz odaforduló jóindulatot.

Gyónás, áldozás

A szentgyónást legalább évente egyszer el kell végezni, és a húsvéti időben szentáldozáshoz kell járulni. Az erre kijelölt idő Szentháromság vasárnapjáig tart.