Hubertus Messe

Brüder und Schwestern im Herrn  !!

Ich darf Sie recht herzlich zu dieser außergewöhnlichen Messe begrüßen, an der wir uns an den Heiligen Hubertus erinnern.

Als ich vielleicht 2(zwei) Jahre alt war, hat mich meine Oma gefragt, Robi, was möchtest du einmal werden?

Ich habe ihr geantwortet, dass ich mit dieser Frage ein großes Dilemma habe, da ich mich einfach nicht entscheiden kann, ob ich Jäger oder Priester werden möchte.

Als kleines Kind konnte ich jedenfalls noch nicht wissen, was diese beiden Berufe für mich bedeutet hätten, aber heute als Pfarrer steht für mich der Dienst an Gott und an den Menschen im Mittelpunkt meines Lebens.

Der Jäger, der sich in der Natur und im Wald aufhält, kann die wunderschöne Welt sehen und erleben, die Gott für uns erschaffen hat.

Der Jäger dient Gott, da er das tut, worum ihn der Herrgott im Buch der Schöpfung gebeten hat:  „Macht Euch die Welt untertan!“

Gleichzeitig dient der Jäger auch den Menschen, da wir die Geschenke der Natur auf unseren Tischen verzehren dürfen!

Leider erleben wir heute eine Ära, in der sich viele Menschen der Natur entrücken, in der sie nicht mehr wissen, dass es gerade die Aufgabe der Jägers ist, Wald und Wild zu hegen,  beides Dinge, die von Gott zu einer wunderbaren Schöpfung gemacht wurden. Das bedeutet auch, dass wir mit dieser Schöpfung

jederzeit würdig umgehen müssen!

Diese Welt braucht solche Menschen, die sich am Anblick von Hirsch, Reh oder Wildschwein erfreuen können, ihnen mit Ehrfurcht begegnen und nicht ausschließlich als Rohstoff für Lebensmittel oder gar als Naturschädling betrachten!

Ein richtiger Jäger verehrt die Tiere in seinem Jagdrevier, er denkt an Zukunft und Nachhaltigkeit, an Artenvielfalt und insbesondere an einen gesunden Wildbestand.

Ein Wilderer hingegen beutet die Natur die Natur rücksichtslos aus, er nimmt sich das weg, wozu er kein Recht hat!

Auch der Heilige Hubertus wurde von Gott bekehrt, sodaß sein Leben in richtige Bahnen gekommen ist, nachdem ihm bei einem seiner Streifzüge ein Hirsch mit einem Kreuz zwischen dem Geweih erschienen ist

Auch uns unterrichtet Gott tagtäglich, er bringt uns bei, dass wir sie Schönheit, die Harmonie, die Ruhe und die Wunder der Natur bemerken dürfen. Er erinnert uns daran, dass wir uns gegenseitig respektieren und unsere Welt nicht ungestraft ausbeuten dürfen.

Stattdessen ermahnt er uns, dass nicht Eigennutz an erster Stelle in unserem Herz steht, sondern Ehrlichkeit und Respekt voreinander.

Von Gott haben wir diese wunderbare Welt als Geschenk erhalten, sagen wir ihm Dank, der Dank an ihn, das ist Liebe!

Er hat uns seinen Sohn Jesus Christus uneigennützig hingegeben, wir können ihm nicht die Welt als Geschenk anbieten, aber für Gott bedeutet unsere Uneigennützigkeit, unser Streben nach Miteinander in Frieden und speziell für die Jäger die Ehrfurcht vor den Wildtieren ein großes Geschenk!

Die heilige Theresia von Kalkutta hat einmal gesagt: „Wir können keine großen Dinge vollbringen - nur kleine, aber die mit großer Liebe.“ Wir sollen Gott zum Geschenk machen, dass wir ihn und einander mögen.

Der heilige Apostel Johannes schreibt: „Liebe ist Gott, wer in Liebe lebt, lebt in Gott und Gott lebt in uns.“

Zum Schluß, heiliger Hubertus, bitten wir Dich um Deine Fürsprache, dass wir immer durch Liebe geführt werden!

Amen 

Krisztusban Kedves Testvéreim!

Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit ezen a szentmisén, melyen Szent Hubertuszra emlékezünk.

Két éves lehettem, amikor nagymamám megkérdezte tőlem: - Robika, mi leszel, ha nagy leszel?

Erre én így válaszoltam: - Mama, van egy nagy dilemmám. Nem tudom eldönteni, hogy mi legyek, vadász vagy pap.

Nem tudom kisgyermekként mi volt az, ami megfogott ebben a két hivatásban. De azt tudom, hogy papként Isten és az emberek szolgálata áll az életem középpontjában. Egy vadász mikor a természetben, az erdőben jár, szintén látja ezt a csodálatos világot, melyet Isten teremtett. Istent szolgálja, mivel azt teszi, amire Isten a Teremtés könyvében kérte őt: „Vegyétek birtokba ezt a földet és hajtsátok uralmatok alá.” És az embereket is szolgálja, hiszen a természet ajándékait asztalunkon, mint mindennapi étel fogyaszthatjuk.

Olyan korban élünk, amikor nagyon sok ember eltávolodik a természettől. Sokan nem ismerik az erdőt, a vadvilágot, Isten csodálatos alkotását. Sokan elfelejtik, hogy az állatokkal, melyeket ajándékba kaptunk Istentől éppen úgy méltósággal kell bánnunk.

Ennek a világnak olyan emberekre van szüksége, akik újra rá tudnak csodálkozni egy gyönyörű szarvasra, egy szép és egészséges vadkanra. Az állattenyésztés nem jelentheti azt, hogy az állatokkal durván bánunk, és csak úgy tekintünk rájuk, mint élelmiszerre, nyeranyagra.

Az orvvadász kizsákmányolja a természetet. Az orvvadász azt veszi el, amihez nincs joga. De egy vadász tiszteletben tart minden állatot. Egy vadász gondol a jövőre.

Szent Hubertuszt Isten tanította meg arra, hogy a helyes úton járjon. Ő meglátta, hogy egy szarvas Isten ajándéka, amikor a kereszt megjelent az agancsok között.

Isten ma minket is tanít. Megtanít arra, hogy észre tudjuk venni a természetben a szépséget, a harmóniát, a csendet. Figyelmeztet arra, hogy nem zsákmányolhatjuk ki egymást és a földet büntetlenül. Figyelmeztet arra, hogy ne az önzőség legyen a szívünkben, hanem becsületesség, önzetlenség és tisztelet.

Ajándékba kaptuk Istentől ezt a csodálatos világot. Adjunk érte hálát! Köszönjük meg Istennek! Aminek Isten örül, az a szeretet. Ő önzetlenül adta nekünk Szent Fiát Jézust Krisztust. Mii adjuk neki önzetlenségünket, életünket. Isten ajándékba adja nekünk az egész világot. Mi nem tudjuk Istennek adni az egész világot, de oda tudjuk adni neki életünket.

Kalkuttai Szent Teréz anya mondja: „Ebben a világban nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgokat tehetünk nagy szeretettel.” Ajándékozzuk Istennek azt, hogy szeretjük Őt és az embereket!

Szent János apostol írja: „Szeretet az Isten, aki szeretetben él, az Istenben él, és Isten él őbenne.” Kérjük Zsnet Hubertusz közbenjárását, hogy mindig a szeretet vezessen minket. Ámen